Inzulin hormon
Feladata a vércukorszint szabályozása a szervezetben.
Kulcsként nyitja az izom-, máj- és zsírsejteket, hogy azok felvehessék a cukrot…és a fehérjét és zsírokat, mikrotápanyagokat!!!
A hasnyálmirigy termeli, főleg a szénhidrát fogyasztás hatására.
Gátolja a só és víz kiválasztását a vesében, így ha magas a szintje a vérben, akkor a szövetek vizet fognak raktározni, azaz ödéma jelentkezhet (ekkor a mérleg is többet mutat, felduzzadnak az ujjaink, a szemhéjunk, arcunk, bokánk – akár reggelre az esti édes nasi után)
Zsírszövet
A zsírsejtek az energiaforgalom élénk résztvevői.
A sejt a vérből veszi fel a zsír készítéséhez szükséges építőelemeket, a zsírsavakat és cukor segítségével tud belőle zsírt építeni.
Amikor a szervezetnek energiára van szüksége –pl. éjszaka, hogy melegen tartsa az izomsejteket – a sejt képes aktivizálni azokat az enzimeket, melyek az elraktározott zsírt ismét alkotóelemeire bontják és a zsírsavakat a véráramba juttatják.
Az inzulinszint minimális megemelkedése is (szénhidrátok, cukros italok fogyasztása után) 5-6 órára működésképtelenné tesz egy enzimet, ami így nem bontja le a zsírt (tehát nem lesz belőle energia és lerakódik, növeli a belső zsírt és a külsőt is, hízás indul el).
Glukagon hormon
Feladata a cukorkoncentráció szinten tartása a vérben.
A májban tárolt cukorraktárat (glikogén raktárat) készteti felbontásra, így a cukor visszajuthat a vérbe.
Akkor van erre szükség, azaz akkor lép akcióba ez a hormon, ha a vércukorszint lezuhan.
Az inzulin ellenlábasaként tehát arról gondoskodik, hogy az agy nehogy túl kevés cukor nélkül maradjon egy heves inzulinreakció után (a több inzulin nagyon hamar bejuttatja a vérből a sejtekbe a cukrot, így a vércukorszint lezuhan).
Növekedési hormon (HGH)
Más nevén fogyasztóhormon, mely alvás közben termelődik, az agyalapi mirigy által.
Feladata a bőrszövet, az izmok, a csontok összes sejtjavító és növekedési (újulási) folyamatának serkentése és az anyagcsere fokozása.
Legnagyobb mennyiségben este 20 órától termelődik, de főleg éjfél után, a legkiegyensúlyozottabb hormontermelés pedig az elalvást követő 1-1,5 órában történik.
Ekkor kerül sok a zsírégetésre (ami ugye döntő fontosságú a fogyás szempontjából is).
Ez a folyamat viszont csak akkor működik, ha nem bombázzuk a szervezetet szénhidrátokkal. Ugyanis este és éjszaka már nem használjuk fel a bevitt energiát, se mozgással, se agytevékenységgel, így a megszokott anyagcsere folyamatok nem tudnak könnyedén lefutni – ez megterheli a szervezetet (nem a megfelelő biológiai órában rovunk rá egy feladatot, az emésztést), így ekkor a test el fogja raktározni ezt a felesleget zsírként.
A fehérjék este értékes aminosav-keverékkel szolgáltatnak a mintegy 50-70 millió sejt kijavításához és újra termeléséhez!
A napközbeni mozgással aktivizálódik az anyagcsere és az éjszakai HGH kiválasztódás is. (A rövid ideig tartó, rendszeres, erős izommunkát igénylő gyakorlatok a legjobbak.)
Kortizol hormon
Itt egy kicsit belemélyedünk már komplexebb összefüggésekbe: az alváshiány és a stressz, valamint a vércukor szabályozás kapcsolatába.
Ha fenn vagy, a szervezeted kortizolt termel – az adrenalin és a noradrenalin mellett a kortizol a stressz-szabályozásban részt vevő hormon, tehát stressz esetén ezeknek emelkedik a szintjük – , igen ám, de ezek a hormonok alapvetően éjszaka érnék el a minimumot a bioritmus alapján.
Ráadásul ezek a hormonok evésrohamot váltanak ki, plusz az erexin éhséget kiváltó hormon magasabb szintje is persze szerepet játszik a jelenségben.
Már egy kialvatlan éjszaka után kb. 20%-kal romlik az inzulinreceptorok érzékenysége. Ezért
Jöjjenek végül a jóllakottság vagy éhség érzetet közvetítő hormonok:
Ghrelin hormon
Amikor a gyomor üres, a gyomornyálkahártya ghrelint bocsájt ki, mely az éhséget jelzi.
Amikor a gyomor állandóan üres (pl. egy fogyókúra miatt), a gyomornyálkahártya drámai mennyiségű ghrelin hormont bocsájt ki, és így hajlamos lesz az érintett az állandó nassolásra.
Ha az agy már energiahiányos állapotban van, mivel nem áll a rendelkezésére a cukor utánpótlás, akkor biztos, hogy a gyors energiát biztosító, azaz gyorsan felszívódó cukrok felé visz a vágy – kontrollálhatatlanul, azaz a gyenge akaraterőről itt szó sincs, ez az agynak egy életmentő üzenete.
Ugye azt tudtad, hogy az agy és a bélrendszer szintén összeköttetésben vannak egymással?
Leptin hormon
A leptin hormon egy természetes étvágycsökkentő, amit a zsírsejtek adnak le, valamint kis mennyiségben az agyalapi mirigy és a hipotalamusz is.
Ezzel jelzik az agynak a zsírsejtek, hogy telítődtek, így csökkenhet az étvágy és az éhségérzet.
Ám ha valaki túlsúlyos és így több zsírsejttel rendelkezik, az éhségközpont egy túl nagyfokú leptin áradathoz szoktatja a szervezetet, ami leptin-rezisztenciához vezet.
Ez azt jelenti, hogy az étvágy tovább meg fog marad, mert a leptinre nem reagál a szervezet.
Fogyással ez a félresiklott dolog helyrehozható, de itt nagyobb akaraterőre lesz szükség az éhségjel felülírása érdekében.
